Történet

"… a közboldogság legbiztosabb
alapja az ifjú nemzedék tanítása
és növeltetése …."
(Jedlik Ányos)

Az első híradás:

Győri Hírlap: 1897. december 14. "Ipari Szakiskola Győrnek"

" A győri kereskedelmi és iparkamara nagyfontosságú határozatot hozott."
"Mint alapvető, felemelte szavát, és kinyitotta pénztárát a győri szakiskola létesítése mellett."

A közgyűlés elé terjesztett javaslatból:

"… Győr és a szomszédos vármegyék ifjúsága részére a magasabb színvonalú ipari képzettség megszerezhetőségét lehetővé tegye s kenyérkereső pályára vezesse a tanulók azon kontingensét, mely a tudományos magasabb művelődés útjait nem keresheti fel, de bizonyos előkészültséggel léphetne az ipari foglalkozások ágaira…"
"…Győrött utóbbi időben oly nagyobb szabású vállalkozások létesültek, melyeknek ipari üzeme egyenes összeköttetést képes létesíteni a szakiskolát végzett növendékek és a gyakorlati élet között…"

A kereskedelmi és iparkamara 5. 000 Ft-ot ajánlott fel az építésre s évi 1. 000 Ft-ot a fenntartásra.

 

Ipari vállalatok alapítása Győrött

Időszak	Új alapítású gyárak száma
1860-ig	7
1861-1870	5
1871-1880	7
1881-1890	12
1891-1900	9
1901-1910	9
1911-1920	11

A HATÁROZAT:

 

GYŐR SZABAD S KIRÁLYI VÁROS
közgyűlési jegyzőkönyve
1898. február hó 10-ik napjáról

"Folyószám: 34

Tárgy érdeme: Tárgyaltatott a tanács, mint állandó választmánynak egy ipari középiskola felállítása tárgyában kelt 891 és 218/898 számok alatt tett előterjesztése.
Végzés: A törvényhatósági bizottság közgyűlése örömmel üdvözli egy ipari középiskola felállításának eszméjét s a győri kereskedelmi és iparkamarának, nemkülönben a győri szeszgyár és waggongyár részvénytársaságnak a kezdeményezés és felajánlott anyagi hozzájárulásukért köszönetét nyilvánítja.
Kimondja egyben a közgyűlés, hogy az ipari középiskola létesítési ügyében a vezető szerepre készségesen vállalkozik s annak létesítéséhez a város anyagi hozzájárulását kilátásba helyezi.
Tekintve pedig, hogy az eszme megvalósítása előzetes tárgyalásokat tesz szükségessé, ezen tárgyalásokra a győri kereskedelmi és iparkamara, nemkülönben a győri szeszgyár és waggongyár kiküldöttjének bevonásával Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester elnöklete alatt: Wennesz Jenő városi tanácsnok, Szávay Gyula és Meller Ignátz és Schlichter Lajos törvényhatósági bizottsági tagokat kiküldi, az ügynek erkölcsi és anyagi támogatására pedig az érdekelt Esztergom Komárom és Pápa városokat továbbá Moson, Veszprém, Komárom, Esztergom és Győr vármegyék közönségeit köriratilag felkéri.
Végül elhatározza a közgyűlés, hogy a kereskedelemügyi minisztériumot feliratilag felkéri, hogy az iskola létesítését elvileg elhatározni s a folyamatba teendő tárgyalásokhoz egy megbízottat kiküldeni szíveskedjék.
Erről a városi tanács úgy Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester, mint a kiküldött bizottság elnöke jelen végzésen értesítendő."

A Győri Hírlap 1898. február 11-i száma a közgyűlésről:
"… a közgyűlés a javaslatot egyhangúlag éljenzéssel emelte határozattá."

Az 1898. október 13-i közgyűlési jegyzőkönyvből:

"… a város a kérdéses iskola felépítésére és felszerelésére nem vállalkozik, ellenben azon esetre, ha a győri waggon és szeszgyár részvénytársaságok ajánlataikat továbbra is fenntartják és az iskola 1900 év őszén megnyílik, hajlandó e célra a társadalmi úton eredt 30.000 frt. adomány, a helybeli kereskedelmi és iparkamara 10.000 frt. évi járulékának s az építési telek értékének, amennyiben azt a város adná, letudásával 100.000 frt-ig áldozatot hozni."

Győr szab. kir. város hivatalos értesítője (IX. évf.16. sz.1899.)

"Az ipari szakiskola létesítését a győri kereskedelmi és iparkamara javasolta 1897-ben. A kezdeményezéshez csatlakoztak: Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság: 8. 000 frt-ot, Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság: 2. 000 frt-ot ajánlott - feltételük volt, hogy 1898-99. tanévben az iskola megnyíljon.
A város a minisztériumhoz fordult, amely 1898/19909. sz. leiratában kilátásba helyezte az iskola létesítését, a szervezéshez Vig Albertet küldte ki. - A helyi érdekeltek fa- és fémipari tagozatot javasoltak.
A beindulást a kereskedelemügyi miniszter 1900-ban javasolta.

… A Győrött létesítendő szakiskola ügyében folytatta a kamara az 1897-ben megkezdett akcióját. A szomszéd törvényhatóságokhoz s az érdekelt ipartestületekhez az iskola anyagi támogatása érdekében megkereséseket intézett, melyek eredménye az volt, hogy a győri ipartestület a kérdéses célra 5 éven át évi 2. 00 frt-ot szavazott meg, Győr és Moson megyék, valamint Pápa város pedig ösztöndíjak alapítását helyezték kilátásba."

1900. július 5-i közgyűlési jegyzőkönyvből:

"… a közgyűlés elhatározza …, hogy a létesítendő iskola céljaira már megajánlott 200. 000 koronán felül a kereskedelemügyi miniszter úr által kívánt…. Olajgyár melletti 907 öl kiterjedésű városi ingatlant a fém- és faipari szakiskola céljaira átengedi s az Árpád út és Vásártérszer között egy 12 méternél semmi esetre sem keskenyebb utcát fog nyitni…"
"A város által az iskola céljaira felajánlott 200 000 korona hozzájárulási összeg annak idején kölcsön útján rendeltetik fedeztetni…"
"…a város által alapított ipariskolai ösztöndíjak jövőre a felállítandó fém- és faipari szakiskola növendékei részére lesznek adományozandók..."

1900. december 13-i közgyűlés jegyzőkönyvéből

"…az olajgyár melletti 907 öl kiterjedésű városi ingatlant a fém- és faipari szakiskola céljaira a m. kir. Kereskedelemügyi kormánynak ingyen átengedi.

Kimondja egyúttal a közgyűlés, hogy a kérdéses szakiskola céljaira felajánlott 200 000 korona összeget a város közönsége 1901. évi március hó 1-ig a győri m. k. adóhivatal pénztárába befizeti s erről a Nmltgú kereskedelemügyi minisztériumot feliratban értesíteni határozza, a város polgármesterét pedig utasítja, hogy a fenti összegnek ideiglenes jellegű kölcsön útján való fedezési céljából javaslatot tegyen.
…megbízza a város polgármesterét, hogy a szakiskola céljaira a kereskedelmi és iparkamara s a waggon- és szeszgyár által felajánlott 60 000 korona összeg befizetése iránt a szükséges lépéseket tegye meg."

Győri Hírlap, 1900. december 16.

"Az ipari szakiskola tervezése. A kereskedelmi miniszter Pártos műépítészt bízta meg a győri ipari szakiskola épületének tervezésével. Ezzel ezt az ügyet a legjobb és legzseniálisabb kezekbe tette le, úgy, hogy érdekes, impozáns és a célnak tökéletesen megfelelő épületre lehet kilátásunk. Pártos műépítész a napokban meg is érkezett Győrré és Schlichter Lajos kamarai alelnök valamint Odor István városi főmérnök kalauzolásával megtekintette a beépítendő területet és skiccet készített az építkezésről."

 

Győr szab. kir. Város hivatalos értesítőjéből. 1902. 15. sz.

"1901-ben indult a fa- és fémipari szakiskola: 1901 októberében a régi városházában berendezett tantermekben.
Az új iskola építésének munkálatai még 1901 nyarán megindultak; 1902 őszén lesz birtokba vehető."

Győr szab. kir. Város hivatalos értesítőjéből. 1903. 3. sz.

"Fa- és fémipari Szakiskola létesítése: 200 685 korona

Válogatta: Baksa Péter